Az International Mining októberi számának, és konkrétabban az éves, a bányában történő zúzással és szállítással foglalkozó rovatának megjelenését követően közelebbről megvizsgáltuk ezen rendszerek egyik alapvető elemét, a szegélyadagolót.
A bányászatban,kötényadagolókfontos szerepet játszanak a zökkenőmentes működés biztosításában és az üzemidő növelésében. Alkalmazásaik az ásványfeldolgozó áramkörökben nagyon sokrétűek; azonban teljes képességeik nem ismertek az iparágban, ami számos kérdést vet fel.
Martin Yester, a Metso Bulk Products globális terméktámogatása válaszol néhány fontosabb kérdésre.
Egyszerűen fogalmazva, a kötényadagoló (más néven serpenyős adagoló) egy mechanikus adagolótípus, amelyet anyagmozgatási műveletek során használnak anyag áthelyezésére (adagolására) más berendezésekbe vagy tárolókészletből, dobozból vagy garatból az anyag (érc/kőzet) szabályozott sebességű kinyerésére.
Ezek az adagolók számos alkalmazásban használhatók elsődleges, másodlagos és harmadlagos (visszanyerési) műveletekben.
A traktorláncos kötényadagolók olyan futóműláncokra, görgőkre és farokkerekekre vonatkoznak, amelyeket buldózereken és kotrógépeken is használnak. Ez a típusú adagoló azokban az iparágakban dominál, ahol a felhasználóknak olyan adagolóra van szükségük, amely különböző tulajdonságokkal rendelkező anyagokat képes kitermelni. A láncban lévő poliuretán tömítések megakadályozzák, hogy abrazív anyagok bejussanak a belső csapokba és perselyekbe, csökkentve a kopást és meghosszabbítva a berendezés élettartamát a száraz láncokhoz képest. A traktorláncos kötényadagolók a zajszennyezést is csökkentik a csendesebb működés érdekében. A láncszemek hőkezelve vannak a hosszabb élettartam érdekében.
Összességében az előnyök közé tartozik a nagyobb megbízhatóság, a kevesebb pótalkatrész, a kevesebb karbantartás és a jobb betáplálás-szabályozás. Cserébe ezek az előnyök növelik a termelékenységet minimális szűk keresztmetszettel bármely ásványi feldolgozási ciklusban.
Egy általános hiedelem arról, hogykötényadagolókaz, hogy vízszintesen kell telepíteni őket. Nos, a közhiedelemmel ellentétben, lejtőkre is felszerelhetők! Ez számos további előnnyel és funkcióval jár. Ha egy lejtős adagolót telepítenek, összességében kevesebb helyre van szükség – a lejtő nemcsak a padlófelületet korlátozza, hanem a fogadó garat magasságát is csökkenti. A lejtős adagolók jobban kímélik a nagyobb anyagdarabokat, és összességében növelik a garat térfogatát, valamint csökkentik a dömperek ciklusidejét.
Ne feledje, hogy a tányéros etető lejtős felületre telepítésekor néhány tényezőt figyelembe kell venni a folyamat optimalizálása érdekében. A megfelelően megtervezett garat, a dőlésszög, a tartószerkezet kialakítása, valamint az etető körüli átjárók és lépcsők rendszere mind kulcsfontosságú tényezők.
Gyakori tévhit bármely eszköz működtetésével kapcsolatban: „Minél előbb, annál jobb.” Ami a szalagadagolókat illeti, ez nem így van. Az optimális sebesség a hatékonyság és a szállítási sebesség közötti egyensúly megtalálásából származik. Lassabban működnek, mint a szalagadagolók, de jó okkal.
A peremadagoló optimális sebessége általában 0,05-0,40 m/s. Ha az érc nem abrazív, a sebesség 0,30 m/s fölé növelhető a lehetséges kopáscsökkenés miatt.
A nagyobb sebességek rontják a működést: a túl magas sebességek az alkatrészek gyorsabb kopását kockáztatják. Az energiahatékonyság is csökken a megnövekedett energiaigény miatt.
Egy másik szempont, amit szem előtt kell tartani a kötényadagoló nagy sebességű működtetésekor, a finom por képződésének megnövekedett valószínűsége. Koptató hatások léphetnek fel az anyag és a lemez között. A levegőben lévő diffúz por esetleges jelenléte miatt a finom por képződése nemcsak több problémát okoz, hanem összességében veszélyesebb munkakörnyezetet is teremt az alkalmazottak számára. Ezért az optimális sebesség megtalálása még fontosabb az üzem termelékenysége és az üzembiztonság szempontjából.
A kötényadagolóknak vannak korlátaik az érc méretét és típusát illetően. A korlátozások eltérőek lehetnek, de az anyagot soha nem szabad értelmetlenül az adagolóra üríteni. Nemcsak azt az alkalmazást kell figyelembe venni, ahol az adagolót használni fogják, hanem azt is, hogy az adagoló hol lesz elhelyezve a folyamatban.
Általánosságban elmondható, hogy a kötényadagolók méretére vonatkozó iparági szabály az, hogy a serpenyő (belső szoknya) szélességének kétszeresének kell lennie a legnagyobb anyagdarab méreténél. Más tényezők, például a megfelelően kialakított nyitott garat és a „kőzetflip plate” használata kombinálva, befolyásolhatják a serpenyő méretét, de ez csak bizonyos helyzetekben releváns.
Nem ritka, hogy 1500 mm anyagot is ki lehet kinyerni egy 3000 mm széles adagolóval. A zúzó érchalmaiból vagy tároló/keverő dobozaiból kinyert negatív 300 mm-es anyagot jellemzően egy kötényadagolóval adagolják a másodlagos zúzóhoz.
A szegélyadagoló és a hozzá tartozó hajtásrendszer (motor) méretezésekor, mint a bányászati iparban használt számos berendezés esetében, felbecsülhetetlen értékű a teljes folyamattal kapcsolatos tapasztalat és ismeret. A szegélyadagoló méretezéséhez alapvető gyári adatok ismerete szükséges ahhoz, hogy pontosan ki lehessen elégíteni a szállító „Alkalmazási adatlapjában” (vagy a szállító által kapott információkban) foglalt kritériumokat.
A figyelembe veendő alapvető kritériumok közé tartozik az adagolási sebesség (csúcs és normál), az anyagtulajdonságok (például nedvességtartalom, szemcseméret és alak), az érc/kőzet maximális tömbmérete, az érc/kőzet testsűrűsége (maximum és minimum), valamint az adagolási és kimeneti feltételek.
Azonban néha olyan változók is hozzáadódhatnak a szalagadagoló méretezéséhez, amelyeket bele kell foglalni. Egy fontos további változó, amelyről a beszállítóknak érdeklődniük kell, a garat konfigurációja. Pontosabban, a garat vágási hossz nyílása (L2) közvetlenül a szalagadagoló felett található. Adott esetben ez kulcsfontosságú paraméter nemcsak a szalagadagoló helyes méretezéséhez, hanem a hajtásrendszerhez is.
Amint azt fentebb említettük, az érc/kőzet testsűrűsége az egyik alapvető szabványkövetelmény, és tartalmaznia kell a hatékony felhalmozó adagoló méretét. A sűrűség egy anyag súlya egy adott térfogatban, általában tonna/köbméterben (t/m³) vagy font/köblábban (lbs/ft³) mérik. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötényadagolóknál a testsűrűséget használják, nem pedig a szilárdanyag-sűrűséget, mint más ásványfeldolgozó berendezéseknél.
Miért olyan fontos a térfogatsűrűség? A kötényadagolók volumetrikus adagolók, ami azt jelenti, hogy a térfogatsűrűség alapján határozzák meg az óránkénti bizonyos mennyiségű anyag kinyeréséhez szükséges sebességet és teljesítményt. A minimális térfogatsűrűség alapján határozzák meg a sebességet, a maximális térfogatsűrűség pedig az adagoló által igényelt teljesítményt (nyomatékot).
Összességében fontos, hogy a kötényadagoló méretezésekor a megfelelő „ömlesztett” sűrűséget használjuk a „tömör” sűrűség helyett. Ha ezek a számítások helytelenek, a downstream folyamat végső betáplálási sebessége veszélybe kerülhet.
A garat nyírási hosszának meghatározása kritikus fontosságú a kötényadagoló és a hajtásrendszer (motor) helyes meghatározásához és kiválasztásához. De hogyan lehet ezt biztosan tudni? A garat nyírási hossza a szoknyás garat hátlapjától a garat kimeneti végén található nyírórúdig mért távolság. Egyszerűen hangzik, de fontos megjegyezni, hogy ezt nem szabad összekeverni a garat tetejének méretével, amely az anyagot tartalmazza.
A garat nyírási hosszának mérésének célja az anyag tényleges nyírási síkjának és annak meghatározása, hogy a szoknyában lévő anyag hol válik el (nyíródik) a garatban lévő anyagtól (L2). Az anyag nyírási ellenállását általában a teljes erő/teljesítmény 50-70%-ára becsülik. Ez a nyírási hossz számítás vagy alulteljesítményt (termeléskiesést), vagy túlteljesítményt (üzemeltetési költségek (opex) növekedését) eredményez.
A berendezések közötti távolság elengedhetetlen minden üzem számára. Ahogy korábban említettük, a kötényadagoló lejtőkre is felszerelhető a helytakarékosság érdekében. A kötényadagoló megfelelő hosszának kiválasztása nemcsak a tőkekiadásokat (capex) csökkentheti, hanem az energiafogyasztást és az üzemeltetési költségeket is.
De hogyan határozható meg az optimális hosszúság? A kötényadagoló optimális hossza az, amely a lehető legrövidebb idő alatt képes elvégezni a szükséges feladatot. Bizonyos esetekben azonban egy művelethez az adagoló kiválasztása hosszabb időt vehet igénybe az anyag „áthelyezése” a későbbi berendezésekhez, és ezáltal az átadási pontok (és a szükségtelen költségek) kiküszöbölése.
A lehető legrövidebb és legjobb adagoló meghatározásához a kötényadagolót rugalmasan kell elhelyezni a garat (L2) alatt. A nyírási hossz és az ágymélység meghatározása után a teljes hossz minimalizálható, hogy megakadályozzuk az úgynevezett „önöblítést” az adagoló üresjárati végén.
A megfelelő hajtásrendszer kiválasztása a kötényadagolóhoz az adagoló működésétől és céljaitól függ. A kötényadagolók változó sebességgel működnek, hogy a tárolóból kivegyék az anyagot, és szabályozott sebességgel adagolják a maximális hatékonyság érdekében. Az anyagok változhatnak olyan tényezőktől függően, mint az évszak, az érctest vagy a robbantási és keverési minták.
A változtatható sebességű hajtások két típusa alkalmas: a reduktoros mechanikus hajtások, a változtatható frekvenciájú motorok és a változtatható frekvenciájú hajtások (VFD-k), illetve a változtatható térfogatkiszorítású szivattyúkkal ellátott hidraulikus motorok és teljesítményegységek. Napjainkban a változtatható sebességű mechanikus hajtások a technológiai fejlődés és a tőkeberuházási előnyök miatt a választott hajtásrendszernek bizonyultak.
A hidraulikus hajtásrendszereknek megvan a helyük, de nem tekinthetők ideálisnak a két változtatható hajtás között.
Közzététel ideje: 2022. július 14.
