A klímaváltozás a modern társadalmunkat fenyegető egyik legfontosabb globális kockázat. A klímaváltozás állandó és pusztító hatással van fogyasztási és termelési szokásainkra, de a világ különböző régióiban a klímaváltozás mértéke jelentősen eltér. Bár a gazdaságilag fejletlen országok történelmi hozzájárulása a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz elhanyagolható, ezek az országok már elszenvedték a klímaváltozás magas költségeit, amelyek nyilvánvalóan aránytalanok. A szélsőséges időjárási események súlyos hatásokkal járnak, mint például a súlyos aszály, az intenzív magas hőmérséklet, a pusztító árvizek, a nagyszámú menekült, a globális élelmezésbiztonságot fenyegető komoly veszélyek, valamint a föld- és vízkészletekre gyakorolt visszafordíthatatlan hatások. Az olyan rendellenes időjárási jelenségek, mint az El Niño, továbbra is előfordulnak, és egyre súlyosabbá válnak.
Hasonlóképpen, a klímaváltozás miatt abányaiparszintén magas, reális kockázati tényezőkkel néz szembe. Mivel abányászatiSzámos bányafejlesztési projekt termelési területei ki vannak téve az éghajlatváltozás kockázatának, és egyre sebezhetőbbé válnak a kedvezőtlen időjárási események folyamatos hatása alatt. Például a szélsőséges időjárási körülmények befolyásolhatják a zagytározók stabilitását, és súlyosbíthatják a zagytározók átszakadásával járó balesetek előfordulását.
Ezenkívül a szélsőséges éghajlati események és a változó éghajlati viszonyok előfordulása a globális vízkészlet-ellátás kritikus problémájához is vezet. A vízkészlet-ellátás nemcsak a bányászati műveletek fontos termelési eszköze, hanem nélkülözhetetlen élő erőforrás a bányászati területeken élő helyi lakosok számára is. A becslések szerint a réz-, arany-, vas- és cinkben gazdag területek jelentős része (30-50%) vízhiányos, és az S & P Global Assessment szerint a világ arany- és rézbányászati területeinek egyharmadánál a rövid távú vízkockázat akár meg is duplázódhat 2030-ra. A vízkockázat különösen súlyos Mexikóban. Mexikóban, ahol a bányászati projektek a helyi közösségekkel versenyeznek a vízkészletekért, és a bányák üzemeltetési költségei magasak, a magas PR-feszültségek komoly hatással lehetnek a bányászati tevékenységekre.
A különféle kockázati tényezők kezelése érdekében a bányászati iparágnak fenntarthatóbb bányászati termelési modellre van szüksége. Ez nemcsak a bányászati vállalkozások és a befektetők számára előnyös kockázatkerülési stratégia, hanem társadalmilag felelős viselkedés is. Ez azt jelenti, hogy a bányászati vállalkozásoknak növelniük kell a fenntartható technológiai megoldásokba történő beruházásaikat, például a vízellátás kockázati tényezőinek csökkentésébe, és növelniük kell a bányászati iparág szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésébe történő beruházásaikat.bányaiparvárhatóan jelentősen növeli beruházásait a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó műszaki megoldásokba, különösen az elektromos járművek, a napelemes technológia és az akkumulátoros energiatároló rendszerek területén.
A bányászati ipar kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás kezeléséhez szükséges anyagok előállításában. Valójában a világ a jövőben egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom felé halad, ami nagy mennyiségű ásványi erőforrást igényel. A Párizsi Megállapodásban kitűzött szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok elérése érdekében jelentősen javulni fog az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, például a szélturbinák, a napelemes fotovoltaikus energiatermelő berendezések, az energiatároló létesítmények és az elektromos járművek globális termelési kapacitása. A Világbank becslése szerint ezen alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák globális termeléséhez 2020-ban több mint 3 milliárd tonna ásványi erőforrásra és fémforrásra lesz szükség. Azonban néhány „kulcsfontosságú erőforrásként” ismert ásványi erőforrás, mint például a grafit, a lítium és a kobalt, akár közel ötszörösére is növelheti a globális termelést 2050-re, hogy kielégítse a tiszta energiatechnológia növekvő erőforrás-igényét. Ez jó hír a bányászati ipar számára, mert ha a bányászati ipar egyidejűleg el tudja fogadni a fenti fenntartható bányászati termelési módot, akkor az iparág döntően hozzájárulhat a zöldebb környezetvédelem globális jövőbeli fejlesztési céljának megvalósításához.
A fejlődő országok nagy mennyiségű ásványi erőforrást termeltek, amelyekre a globális alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakuláshoz szükség van. Történelmileg számos ásványi erőforrás-termelő országot sújtott az erőforrás-átok, mivel ezek az országok túlságosan a bányászati jogok jogdíjaira, az ásványi erőforrásokra kivetett adókra és a nyers ásványi termékek exportjára támaszkodnak, ami befolyásolja az ország fejlődési útját. Az emberi társadalom által megkövetelt virágzó és fenntartható jövőnek meg kell törnie az ásványi erőforrások átkát. Csak így lehetnek jobban felkészültek a fejlődő országok a globális éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a reagálásra.
A cél elérésének ütemterve szerint a magas ásványi erőforrásokkal rendelkező fejlődő országoknak fel kell gyorsítaniuk a megfelelő intézkedéseket a helyi és regionális értéklánc-kapacitás növelése érdekében. Ez sok szempontból fontos. Először is, az ipari fejlődés vagyont teremt, és így megfelelő pénzügyi támogatást nyújt a fejlődő országokban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és annak mérsékléséhez. Másodszor, a globális energiaforradalom hatásának elkerülése érdekében a világ nem fogja megoldani az éghajlatváltozás problémáját egyszerűen az egyik energiatechnológia-készlet másikkal való helyettesítésével. Jelenleg a globális ellátási lánc továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátó, tekintettel a nemzetközi közlekedési ágazat magas fosszilis tüzelőanyag-fogyasztására. Ezért a bányászati ipar által kitermelt és előállított zöldenergia-technológiák lokalizációja segít csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását azáltal, hogy a zöldenergia-ellátási bázist közelebb hozza a bányához. Harmadszor, a fejlődő országok csak akkor lesznek képesek zöldenergia-megoldásokat alkalmazni, ha a zöld energia termelési költségei csökkennek, hogy az emberek megfizethető áron fogyaszthassák ezeket a zöld technológiákat. Azokban az országokban és régiókban, ahol az alacsony termelési költségek, a zöldenergia-technológiákkal működő lokalizált termelési rendszerek megfontolásra érdemes opciót jelenthetnek.
Amint azt a cikk is hangsúlyozta, a bányászati ipar és a klímaváltozás számos területen elválaszthatatlanul összefügg. A bányászati ipar létfontosságú szerepet játszik. Ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, a lehető leghamarabb cselekednünk kell. Még ha a felek érdekei, lehetőségei és prioritásai nem is kielégítőek, sőt néha teljesen kedvezőtlenek, a kormányzati döntéshozóknak és az üzleti vezetőknek nincs más választásuk, mint összehangolni a fellépéseiket, és megpróbálni hatékony, minden fél számára elfogadható megoldásokat találni. Jelenleg azonban a haladás üteme túl lassú, és hiányzik belőlünk a szilárd elszántság e cél eléréséhez. Jelenleg a legtöbb klímavédelmi terv stratégiaalkotását a nemzeti kormányok irányítják, és geopolitikai eszközzé vált. A klímavédelmi célok elérése tekintetében nyilvánvaló különbségek vannak a különböző országok érdekeiben és szükségleteiben. A klímavédelmi válasz keretmechanizmusa, különösen a kereskedelemirányítás és a beruházások szabályai azonban szöges ellentétben állnak a klímavédelmi célokkal.
Web:https://www.sinocoalition.com/
Email: sale@sinocoalition.com
Telefon: +86 15640380985
Közzététel ideje: 2023. február 16.
