Az éghajlatváltozás az egyik legfontosabb globális kockázat, amellyel modern társadalmunknak szembe kell néznie.Az éghajlatváltozás tartós és pusztító hatással van fogyasztási és termelési szokásainkra, de a világ különböző régióiban az éghajlatváltozás jelentősen eltérő.Bár a gazdaságilag fejletlen országok történelmi hozzájárulása a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz elhanyagolható, ezek az országok már vállalták a klímaváltozás magas költségeit, ami nyilvánvalóan aránytalan.A szélsőséges időjárási események súlyos következményekkel járnak, például súlyos szárazság, intenzív magas hőmérséklet, pusztító árvizek, nagyszámú menekült, komoly veszélyek a globális élelmezésbiztonságra, valamint visszafordíthatatlan hatások a föld- és vízkészletekre.Az olyan abnormális időjárási jelenségek, mint az El Nino, továbbra is előfordulnak, és egyre súlyosabbak lesznek.
Hasonlóképpen a klímaváltozás miatt abányaiparmagas reális kockázati tényezőkkel is szembesül.Mert abányászatiszámos bányafejlesztési projekt és termelési területe az éghajlatváltozás kockázatával szembesül, és egyre sérülékenyebbé válik a kedvezőtlen időjárási események folyamatos hatása miatt.Például a szélsőséges időjárási viszonyok befolyásolhatják a bányászati zagytározók stabilitását, és súlyosbíthatják a zagygátszakadási balesetek előfordulását.
Emellett a szélsőséges éghajlati események előfordulása és a változó éghajlati viszonyok a globális vízkészlet-ellátás kritikus problémájához is vezetnek.A vízkészlet nemcsak a bányászati tevékenység fontos termelési eszköze, hanem a bányászati területeken élő helyi lakosok nélkülözhetetlen élőforrása is.Becslések szerint a rézben, aranyban, vasban és cinkben gazdag területek jelentős része (30-50%) vízhiányos, és a világ arany- és rézbányászati területeinek egyharmada akár megkétszerezheti rövid távú vízkockázatát. 2030, az S & P Global Assessment szerint.A vízveszély különösen súlyos Mexikóban.Mexikóban, ahol a bányászati projektek versenyeznek a helyi közösségekkel a vízkészletekért, és a bányák működési költségei magasak, a nagy PR-feszültségek komoly hatással lehetnek a bányászati tevékenységekre.
A különféle kockázati tényezőkkel való megbirkózás érdekében a bányászatnak fenntarthatóbb bányászati termelési modellre van szüksége.Ez nemcsak a bányászati vállalkozások és a befektetők számára előnyös kockázatelkerülési stratégia, hanem társadalmilag felelős magatartás is.Ez azt jelenti, hogy a bányászati vállalkozásoknak növelniük kell a fenntartható technológiai megoldásokba való befektetéseiket, mint például a vízellátás kockázati tényezőinek csökkentése, valamint a bányászat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló beruházások növelése.Abányaiparvárhatóan jelentősen növeli beruházásait a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló műszaki megoldásokba, különösen az elektromos járművek, a napelemes technológia és az akkumulátoros energiatároló rendszerek területén.
A bányászat döntő szerepet játszik az éghajlatváltozás kezeléséhez szükséges anyagok előállításában.Valójában a világ az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom felé való átmenet folyamatában van a jövőben, amihez nagy mennyiségű ásványkincsre van szükség.A Párizsi Megállapodásban meghatározott szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok elérése érdekében jelentősen fejlesztik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, így a szélturbinák, a fotovoltaikus napelemes energiatermelő berendezések, az energiatároló létesítmények és az elektromos járművek globális gyártási kapacitását.A Világbank becslése szerint ezeknek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiáknak a globális előállításához 2020-ban több mint 3 milliárd tonna ásványkincsre és fémkincsre lesz szükség. A „kulcsforrásként” ismert ásványkincsek egy része azonban, mint pl. A grafit, a lítium és a kobalt akár közel ötszörösére is növelheti a világ kibocsátását 2050-re, hogy megfeleljen a tiszta energiatechnológia növekvő erőforrásigényének.Ez jó hír a bányászat számára, hiszen ha a bányászat egyidejűleg át tudja venni a fenti fenntartható bányászati termelési módot, akkor az iparág döntően hozzájárul a zöldebb környezetvédelem globális jövőbeni fejlesztési céljának megvalósulásához.
A fejlődő országok nagy mennyiségű ásványi erőforrást termeltek ki, amely a globális alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakuláshoz szükséges.Történelmileg sok ásványkincs-termelő országot sújtott az erőforrás-átka, mert ezek az országok túlságosan támaszkodnak a bányászati jogok jogdíjaira, az ásványkincs-adókra és a nyers ásványi termékek exportjára, így befolyásolva az ország fejlődési pályáját.Az emberi társadalom által megkövetelt virágzó és fenntartható jövőnek meg kell törnie az ásványkincsek átkát.Csak így készülhetnek fel jobban a fejlődő országok a globális éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és reagálásra.
A cél eléréséhez szükséges ütemterv az, hogy a magas ásványi erőforrásokkal rendelkező fejlődő országok felgyorsítsák a megfelelő intézkedéseket a helyi és regionális értéklánc kapacitásának növelése érdekében.Ez sok szempontból fontos.Először is, az ipari fejlődés jólétet teremt, és így megfelelő pénzügyi támogatást nyújt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez a fejlődő országokban.Másodszor, a globális energiaforradalom hatásának elkerülése érdekében a világ nem fogja megoldani az éghajlatváltozást pusztán az energiatechnológiák egyik csoportjának egy másikkal való helyettesítésével.Jelenleg a globális ellátási lánc továbbra is az üvegházhatást okozó gázok fő kibocsátója, tekintettel a nemzetközi közlekedési szektor magas fosszilis tüzelőanyag-fogyasztására.Ezért a bányászat által kitermelt és előállított zöldenergia-technológiák lokalizálása segít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében azáltal, hogy a zöldenergia-ellátó bázist közelebb hozza a bányához.Harmadszor, a fejlődő országok csak akkor lesznek képesek zöldenergia-megoldások bevezetésére, ha a zöld energia előállítási költségeit csökkentik, hogy az emberek megfizethető áron fogyaszthassák az ilyen zöld technológiákat.Azokban az országokban és régiókban, ahol a termelési költségek alacsonyak, érdemes megfontolni a zöld energiatechnológiát alkalmazó helyi termelési rendszereket.
Amint ebben a cikkben hangsúlyozzuk, a bányászat és az éghajlatváltozás számos területen elválaszthatatlanul összefügg.A bányászat létfontosságú szerepet játszik.Ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, a lehető leghamarabb cselekednünk kell.Még ha nem is minden fél érdeke, lehetősége és prioritása kielégítő, sőt esetenként teljesen kedvezőtlen is, a kormányzati döntéshozóknak és a cégvezetőknek nincs más választásuk, mint összehangolni a fellépéseket, és igyekeznek hatékony, minden fél számára elfogadható megoldásokat találni.Jelenleg azonban az előrehaladás üteme túl lassú, és hiányzik a szilárd elhatározásunk e cél eléréséhez.Jelenleg a legtöbb éghajlat-elhárítási terv stratégiai megfogalmazását a nemzeti kormányok hajtják, és geopolitikai eszközzé vált.A klímareagálás céljainak elérése tekintetében nyilvánvaló különbségek vannak az egyes országok érdekei és igényei között.Úgy tűnik azonban, hogy a klímareagálás keretmechanizmusa, különösen a kereskedelemmenedzsment és a befektetés szabályai homlokegyenest ellentétesek a klímareagálás céljaival.
Web:https://www.sinocoalition.com/
Email: sale@sinocoalition.com
Telefon: +86 15640380985
Feladás időpontja: 2023.02.16
