Ⅰ. Emeléses szállítás
1 Bányaemelés
A bányaemelés az érc, meddőhányó, emelőszemélyzet, emelőanyagok és berendezések szállításának összeköttetése bizonyos felszerelésekkel. Az emelőanyagok szerint két kategóriába sorolható: az egyik a kötélemelés (sodronyköteles emelés), a másik a kötélemelés (mint példáulszállítószalagemelés, hidraulikus emelés és pneumatikus emelés stb.), amelyek közül a drótköteles emelést széles körben alkalmazzák.
1) A bányaemelő berendezések összetétele
A bányaemelő berendezések fő alkotóelemei az emelőkonténer, az emelőkötél, a felvonó (beleértve a vontatóberendezést is), a fúrótorony és az emelőkerék, valamint a be- és kirakodó segédberendezések.
2) A bányaemelő berendezések osztályozása
(1) Az akna dőlésszöge szerint aknaemelő berendezésekre és ferde aknaemelő berendezésekre osztják.
(2) Az emelőkonténer típusa szerint ketreces emelőberendezésekre, skipperes emelőberendezésekre, skipperes emelőberendezésekre, vödrös emelőberendezésekre és ferde kutakhoz való horgonyos emelőberendezésekre osztható.
(3) Az emelés felhasználása szerint a fő emelőberendezések (speciális vagy főként érc emelésére szolgáló, általában fő kútemelő berendezésnek is nevezik), a segédemelőberendezések (hulladékkő emelése, emelőszemélyzet, anyagok és berendezések szállítása stb., általában segédkútemelő berendezésnek is nevezik) és a segédemelőberendezések (például teraszlift, karbantartó és emelő stb.).
(4) Az emelő típusa szerint egykötéles tekercselésű emelőberendezésekre osztják (egyetlendobés dupla dobos), többkötéles tekercselő emelőberendezések, egykötéles súrlódós emelőberendezések (már nem gyártják), és többkötéles súrlódós emelőberendezések.
(5) Az emelőkonténerek száma szerint egykonténeres emelőberendezésekre (kiegyensúlyozó kalapáccsal) és kétkonténeres emelőberendezésekre osztják.
(6) Az emelőrendszer egyensúlyi állapota szerint kiegyensúlyozatlan emelőberendezésekre és statikus egyensúlyú emelőberendezésekre osztják.
(7) A vonóerő típusa szerint váltakozó áramú és egyenáramú emelőberendezésekre osztják.
3) Emelőrendszer
(1) Az akna egyetlen kötéllel történő feltekerése
A 300 méternél kisebb kútmélységű és 3 méternél nem nagyobb dobátmérőjű bányák esetében célszerű egykötéles emelőrendszert alkalmazni. A ketrec vagy a konténer kiválasztása emelőtartályként fontos probléma a tervezés során, amelyet különböző szempontok összehasonlításával kell meghatározni (a többkötéles súrlódásos emelés ugyanez).
Az emelőrendszer tervezésekor általában két emelőberendezés-készletet használnak a bánya teljesítményének biztosítására és egyéb emelési feladatok elvégzésére. A fő kút egy ugródeszka az érc kiemelésére, a segédkút pedig egy ketrec a segédemelés elvégzésére, vagy a fő- és a segédkutak is ketrecek. A megfelelő használatot az egyes bányák sajátos körülményei alapján kell meghatározni. Ha a bánya éves termelése nagy, akkor a főakna ugródeszkáját, ha a bánya éves termelése kicsi, vagy az érc típusa kettőnél több, vagy az érc nem alkalmas zúzásra, akkor a ketrecet kell használni.
Amikor a többszintű emelés megtörténik, az egyensúlyozó kalapács egyetlen ketrecét általában olyan bányákban használják, ahol a hozam nem túl nagy, és a javulás szintje nagyobb, és néha két egyensúlyozó kalapács egyetlen ketreckészletet használnak a hozam biztosítására.
A nagyon kis éves termelésű bányák esetében egy ketreces emelőberendezés használható az összes emelési feladat elvégzésére. Ez igaz számos színesfém-bányára, nemfémes bányára és nukleáris ipari bányára Kínában.
(2) Többkötéles súrlódásos emelő tengely
A többkötéles súrlódós felvonóknak számos előnyük van. Ezért a többkötéles súrlódós felvonók mellett, ha a kútmélység meghaladja a 3 méternél nagyobb dobátmérőt, egy kisebb többkötéles súrlódós felvonó is használható a 3 méternél kisebb dobátmérőjű egykötéles tekercselésű felvonók helyettesítésére.
Mivel a drótkötél hosszának beállítása nehézkes, a dupla konténeremelő csak egy termelési szintre alkalmas. Ugyanakkor az emelőkötél deformációjának hatása miatt a dupla konténeremelő rendszer csak a kútfej pontos parkolását tudja biztosítani a tényleges működés során, és a kút alján lévő konténer a pontos pozícióban parkol (a skip emelésnél a parkolás pontossága nem szigorú).
Az egykonténeres kiegyensúlyozó kalapácsos emelőrendszer különösen alkalmas többszintes emelőbányákhoz. A kiegyensúlyozó kalapácsos emelés javíthatja a többkötéles súrlódós emelőrendszer csúszási teljesítményét. Ezenkívül az egykonténeres emelőrendszert nem befolyásolja a drótkötél deformációja, ami biztosítja a pontos parkolást minden termelési szinten, ezért széles körben használják. Többszintű fejlesztéshez, kettőnél több érctípus esetén két egykonténeres emelőberendezés és egy egykonténeres készlet szükséges az adott termelési és termelési szint igényei szerint.
(3) Lejtőakna emelés
A ferde tengelyes emelés előnyei a gyors kivitelezés és az alacsony beruházási igény. Hátránya, hogy az emelési sebesség alacsony, különösen nagy ferde hossz esetén, a termelési kapacitás kicsi, a drótkötél kopása nagy, és a kútfúrás karbantartási költsége magas. Ezért a ferde tengelyes emelést főként kis és közepes méretű bányákban alkalmazzák (kivéve a szállítószalagos emelést).
Az emelés két típusra oszlik: egyhorgos és kéthorgos. Az egyhorgos bányászati egység fejlesztésének előnyei a kis tengelykeresztmetszet, a kisebb beruházás, az alacsony karbantartási költség és a kényelmes többszintes fejlesztés. A hátrányok az alacsony termelési kapacitás és a magas energiafogyasztás. A kéthorgos bányászati járművek fejlesztésének előnyei a nagy teljesítmény és a kis energiafogyasztás, például a nagy tengelykeresztmetszet, a komplex be- és kirakodási mező, a nagyobb beruházás, ami nem segíti elő a többszintes fejlesztést. Általában, amikor az egyhorgos járművet a termelési követelmények kielégítésére használják, a kéthorgos egységet nem használják.
A nagy beruházás és a hosszú építési idő miatt, ha a ferde tengely dőlésszöge kisebb, mint 28°, a lehető legnagyobb mértékben bányászati járműcsoportot kell alkalmazni. A ferde tengelyes konténeres emelés megengedett sebessége azonban nagy, és a parkolási idő rövid. Ezért nagy éves termelésű bányákban a dőlésszög nagysága nem számít. Ha azonban a dőlésszög kisebb, mint 18°, szállítószalag is használható.
4) Ásványi por kinyerése
Az akna emelését az ércfeltöltés, az ércfeltöltés vagy az érc vízszivárgása okozza, a finom érc vagy iszap és a víz keveredése, és a kút aljára szivárgás a kapurésen keresztül, nagy mennyiségű iszapot képezve, ami finom érc felhalmozódásához vezet a kút alján. A finom érc forrásának csökkentésére irányuló hatékony intézkedések mellett finomérc-kinyerő eszközöket is kell tervezni. Az általános finomérc-kinyerési módszerek a következők:
(1) A kút alját használva lőportárolóként, az akna legalacsonyabb kiömlési szintjétől kezdve, ássa ki az utat a kis ketreces akna (a kis ferde kút) segítségével a konténeres kút alján. Miután a lőporkutat a tölcsérkapu megtöltötte, a kis ketrec (vagy a kis ferde kút) felemeli és kiüríti a konténeres bunkerbe.
(2) A kevert kút alkalmazásakor a porércraktárat a kút alján helyezik el, az alsó tartályketrectől a kocsiig, és az oldalsó csatornán keresztül összekötik a porércraktár rakodónyílásával. A porérc berakodása után a tartályt felemelik, majd a konténeres bányaraktárba rakják, vagy közvetlenül a felszínre emelik.
(3) Amikor a fő- és a segédkút egymáshoz közel helyezkedik el, a segédkút egy szinttel előtte van. Miután a finomércet a főkút alsó porbányájának raktárából betöltik, a segédaknát felemelik és a szállítóbánya raktárába ürítik, vagy közvetlenül a felszínre emelik.
A fenti három módszer közül az első módszer rendelkezik a legnagyobb fejlesztési mennyiséggel, és a kezelése sem kényelmes, de elkerülhető a kiegyensúlyozott farokkötél vagy a kötéltartály-sáv használatának hátránya, amikor a farokkötél vagy a tartálykötél áthalad a porlasztón az utóbbi két módszernél.
Web:https://www.sinocoalition.com/
Email: sale@sinocoalition.com
Telefon: +86 15640380985
Közzététel ideje: 2023. márc. 03.
